Mi a komposzt?
Komposztláda A környezetünkben keletkezett biomasszának csak egy része hasznosul emberi táplálékként, illetve állati takarmányként, a maradék lebomlik. A szerves anyag lebomlását, attól függően, hogy levegő jelenlétében vagy levegőtől elzártan történik, komposztálásnak vagy biogáz termelésnek nevezzük. Mindkét folyamat lejátszódik a természetben emberi beavatkozás nélkül is, hiszen a mocsárból felszálló mocsárgáz nem más, mint biogáz, a trópusi esőktől áztatott, levegőtől átjárt, laza avar rétegeinél pedig a komposztálódás folyamatát kísérhetjük figyelemmel. A komposzt a talaj szerkezetét és tápanyagtartalmát javító, nagy humusztartalmú, földszerű anyag.
A komposzt hatása a talajra:
A komposzt az úgynevezett alapelemekből (Nátrium, Foszfor, Kálium) sokkal kevesebbet tartalmaz, mint a műtrágyák. Használatának előnye, hogy: növeli a talaj vízmegkötő képességét javítja a növények ellenálló képességét gátolja az értékes tápanyagok kimosódását a talajból javítja a talaj szerkezetét (a kötött, agyagos és laza talajokét egyaránt)
Hogyan kezdjünk neki?
Komposztáláshoz bármilyen rothadásra alkalmas anyag, fahamu, kerti és konyhai hulladék használható. Kiváló anyagot szolgáltatnak a lombok és falevelek, mert jelentős a szervesanyag és nitrogén tartalmuk, s ? hasonló okból ? állati trágyákat is felhasználhatunk. A komposztálást elég nehéz elrontani, így kezdjenek bátran neki. Mivel a komposztkihozatal mintegy 40%, egy 1m3-es komposztérlelő egy átlagos méretű házikertben elegendő lehet. A jó komposzt elviselhető szagú, szinte teljesen szagtalan. Mindent a komposztálóba lehet helyezni, ami zöldség-gyümölcs maradvány, növényi hulladék (fű; elszáradt, levágott virág; kisebb gallyak) kisállat alom, forgács, fahamu. Főzésnél tegyünk magunk mellé egy tálat s ebbe rakjuk bele a keletkezett konyhai hulladékot. Ahogy a tál megtelik, rögtön vigyük ki a komposztba, így azt nem kell a lakásban szagolni és kerülgetni. Ha ügyesen vezetjük be otthon a folyamatot, akkor a gyerekek is szívesen részt vesznek majd benne. Ha ez jól sikerül akkor egy család heti szemétmennyisége mindössze egy kisebb zacskó lesz (és nem egy komplett 120 literes kuka). A komposztálás megkezdése előtt érdemes elbeszélgetni a szomszéddal is. Tisztázzuk, hogy őt nem zavarja-e új projektünk, netán vannak-e már tapasztalatai e téren. Akár a közös(ségi) komposzt ötleté
Mi kerülhet a komposztálóba?
Konyhai hulladékot, mely bármiféle zöldség, gyümölcs, fűszernövény nyers maradéka lehet.
Fűnyírásból származó nyesedéket. Sövények és fák, rózsák metszéséből származó nyesedéket, apróra vágott ágrészeket, leveleket, elnyílt virágokat. Letermett növények földi maradványait, egynyáriak, kétnyáriak, évelők és zöldségnövények részeit. Veteményeskertből kihúzgált, még fel nem magzott gyomokat, nem tarackoló növényeket. Kávézaccot, teafüvet (filter nélkül). Fekete-fehér papírt (módjával és csak egy vékony rétegben). Tojáshéjat. Vadon termő, gyűjtött gyógynövényeket. Virágcserepekből kikerülő, gyökérzöldségekről, letermelt növények gyökeréről leszedett földet.
Ne rakjunk a kerti komposztba csontot, halat, évelő gyomokat, vagy beteg növényeket, mert ezek vonzzák a kártevőket, illetve átterjedhetnek a kerti komposztra. A fekete dió levelek nem komposztálhatók. A fűrészport hozzá lehet adni a kerti komposzthoz, csak győződjünk meg róla, hogy a fűrészpor tiszta és nincs benne olaj maradvány. Udvari és a kerti hulladékok a kerti komposztálás során eltérő mértékű anyagokra bomlanak le.
Ha szeretné gyorsítani a komposztálási folyamatokat, akkor finomra vágjuk össze a nagyobb anyagokat. A levelek és a fűszálak kiválóan alkalmasak kerti komposztnak, de azt meg kell hinteni más anyagokkal vékony rétegben.Ellenkező esetben hosszabb időt vesz igénybe a komposztálás.
A komposztálás menete
A komposztálás során a mikroorganizmusok intenzív légzés és energiatermelés közben elbontják a szerves széntartalmú anyagokat, a szenet széndioxiddá oxidálják. Ez a folyamat a mineralizáció. Miközben a komposzt mikroorganizmusai rengeteg szenet "ellélegeznek", a komposztált szerves anyagban lévő nitrogén részben beépül a mikroorganizmusok sejtjeibe, részben a komposzt humuszanyagaiba kötődik, vagyis feldúsul a szénhez képest. Ebből adódik a humusz növényi tápanyagtartalma, és a talaj tápanyagtartalmának pótlására való alkalmassága. A holt szerves anyag másik részét nem bontják le a komposzt mikroorganizmusai, a nehezebben bomló, nagymolekulájú szerves anyagok és a biológiai bontás maradékai feldúsulnak, majd kémiai átalakulásokon mennek keresztül, egyre nagyobb molekulákká kondenzálódnak és polimerizálódnak, vagyis humuszanyagok keletkeznek belőlük, melyek egy bizonyos méret elérését követően már stabil, nem biodegradálódó makromolekulákká állnak össze. Ezek, a kolloid mérettartományt elérő molekulák adják a szerkezeti humuszt a talajban, ezen alapszik a komposzt talajszerkezet-javító hatása.
10 alapszabály
A komposzthalom kialakításának, valamint a komposztföld hasznosításának kérdéseire az alábbi 10 alapszabály adja meg a választ.
1. A komposztálandó anyagokat ne földbe ásott gödörbe gyűjtsük, hiszen akkor nem szellőzik kellően át. Levegő nélkül a komposztból rothadó szemétdomb lesz.
2. A természetes talajon álló, épített, felül nyitott komposzt a megfelelő. Alulról bejutnak a földlakó élőlények (pl. giliszták), oldalról átjárja a levegő, felül pedig könnyedén utántölthetjük.
3. A műanyaghordóból kialakított komposzt oldalába (pl. forró késsel) vágjunk nagy szellőzőnyílásokat, nehogy rothadásnak induljon a hulladék.
4. A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finomabb fűnyesedék. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.
5. A rovarokat és egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.
6. A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.
7. A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyékos helyet választani, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzthalom, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.
8. A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.
9. A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást.
10. A komposzt egy teljes évig érik. Ha gondosan rétegeztük egymásra alkotóelemeit, nem lesz más dolgunk, mint várni a minél alaposabb korhadást. Egy év elteltével egy durva rostával válasszuk el a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, és dolgozzuk be a kerti ágyások felső pár cm-es rétegébe.
A projekt
Projekt neve: Környezettudatos életmód megismertetése Vilonya lakosságával a komposztáláson keresztül.
Kedvezményezett neve és elérhetősége: Vilonya község Önkormányzata, 8194 Vilonya, Kossuth út. 18.
Közreműködő szervezet neve és elérhetősége: KvVM Fejlesztési Igazgatóság, 1134 Budapest, Váci út 45-H épület 6. emelet
A projekt támogatói: NFÜ - Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22. Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332. Infovonal: 06 40 638-638 (474-9180) - Honlap: www.nfu.hu - E-mail: [email protected]
Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság - 1134 Budapest, Váci út 45. Átrium Park, "D" porta - Levélcím: 1399 Budapest, Pf.: 677 - Honlap: www.kofi.gov.hu - E-mail: [email protected]
"Vilonya Község Önkormányzata 2010-ben sikeresen pályázott egy fenntartható fejlődést elősegítő pályázatban, ennek köszönhetően 210 db komposztáló ládát osztott szét vilonyai és várpalotai lakosok között.
A környezetvédelmi program keretében olyan oktató-nevelő rendezvénysorozaton is részt lehetett venni, ahol hozzáértő szakemberek ismertették a láda használatát.
„Nagyon népszerű és hasznos a komposztálási projekt országszerte, ezért számos más település mellett mi is úgy gondoltuk, hogy érdemes egy ilyen ökotudatos tervet támogatni, ezért nyújtottuk be a pályázatunkat.
– mondta Fésüs Sándor Vilonya polgármestere. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Vilonya lakosai ilyen elhivatottak és ekkora gondot fordítanak az újrahasznosításra.
”A komposztálás során a lakosok jelentős mértékben, akár 30%-kal képesek csökkenteni az elszállítandó szemét mennyiségét és akár több mint 100 ezer liter szemet képesek átalakítani értékes talajjavító tápanyaggá.
A komposztálással kiváltható a lombégetés, amely légszennyezési szempontból sem elhanyagolható.
